Mit jelent a rétegesség?
A rétegek láthatatlan fonalait hétköznapi életünk eseményei kapcsán érthetjük meg leginkább. Az idők során bekövetkező történéseket nemcsak pillanatról-pillanatra értelmezzük, hanem egymástól távoliakat is kapcsolatba hozunk egymással. Ekkor egy gondolatbeli fonálra fűzzük fel őket, így rétegeket alkotunk, amelyek sűrűn behálózzák életünk szerkezetét. Ez a struktúra azonban kizárólag saját nézőpontunk eredménye lesz, így ugyanazon emények sora, különböző minőségekben (rétegekben) jelenhet meg más megfigyelők szemszögéből. A rétegek jelensége mindnyájunk számára ismerős lehet, mégis a szálak összefonódásának miértje és hogyanja bonyolultabb kérdést vetíthet elénk. Valójában minden rétegnek megvan a létjogosultsága, tehát minden fonál jelenthet valamit. A rétegesség során a szálak jelentőségét kutatjuk és ezzel az egyes történések szerepét is értékeljük.
A rétegesség egy olyan rendezőelv, mely az élet számos területén felfedezhető. Alapvetően a sorszerkezethez van köze: egyes elemek távolabbi kapcsolatait veszi számításba. Ez érvényes lehet az időben bekövetkező események mellett sokminden másra; zenei hangokra, festőművészetre, biológiai vagy fizikai jelenségekre is.
A rétegességhez szorosan hozzátartozó sorszerkezet, elsősorban az időbeliséghez kapcsolható. Minden, ami időben keletkezik, általunk sorba állítható, sőt a térbeli dolgokat is bizonyos sorrendiséggel lehetünk képesek megfigyelni. A rétegesség ilyenmódon jelen van vizuális, akusztikus képességeinkben, sőt mozgásainkban is. Mindezek után semmi meglepő nincs abban, hogy a zenetanulás mentén is jelentős hatást képes gyakorolni.
A rétegek tudománya
A rétegek sokféle módon viselkedhetnek: alapvetően mikor rétegek válnak ki egy sorból egy matematikai algoritmust követnek (rekurzív algoritmus).
Ezt az alábbi módon szemléltethetjük:
Egy adott rétegre cérnaszálként gondolhatunk, melyre néhány gyöngyöt fűzünk fel. Ezek a gyöngyszemek azonban egy másik gyöngysorról származnak, mely maga is egy sort alkotott. Ekkor az új (és a megmaradt régi) gyöngysorból is levehetünk néhány szemet, melyből újabb sorok keletkezhetnek és így tovább. Ezt mindaddig folytathatjuk, míg a cérnaszálakon lévő összes gyöngyszemet le nem vettük és azok már csak önmagunkban szerepelnek.
Ekkor az eredeti gyöngysor fonala eltűnik, így a nyaklánc minden összessége felbomlik. Csupán a gyöngyszemek, mint egyes "elemek" maradnak meg. A rétegek, magukat az időközben kialakított szálakat jelentik, melyeken néhány kiválasztott gyöngyszem szerepelt.
Mire világít rá mindez?
Mindez arra világít rá, hogy a rétegek szemlélete az egyes elemek alapvető tulajdonságait változtatják meg úgy, ahogy azok közelebbi vagy távolabbi környezetük kapcsolata mentén mutatkoznak meg. Mindez persze illúzió, hiszen maguk az elemek önmagukkal állandó azonossági kapcsolatban állnak, mégis ez az illúzió hatás hozza létre az elemek, sorban betöltött szerepének értelmét.
A rétegességgel kapcsolatban számos kérdés merülhet fel:
- Mi a célja?
- Mi alapján választódnak ki rétegek?
- Mivel bizonyítható/cáfolható a létezése?
- Miért van rá szükség?
- Milyen zenén kívüli tartalommal rendelkezik?
- Befolyásolja-e az inspirációt/kreativitást?
- Hogyan hat a zenei vagy egyéb képességekre?
- Milyen tanulói fokon fejti ki hatását?
- Mit jelent a zenében a rétegzés?
- Hogyan fejleszti a hallást?
- Hat-e a hangszertechnikára, kézügyességre?
- Hogyan fejeződik ki a kottaolvasásban?
- Milyen előképzettség szükséges a felderítéséhez?
- Mit jelent a zenehallgató számára?
- Melyek az első lépések a rétegzéssel való munkával kapcsolatban egy kezdő zenetanuló számára?